„A családi freskót könnyű lenne cáfolni, csak be kell engedni a sajtót és tartani egy tárlatvezetést” – írta Magyar Péter a szombatot uraló posztjában, ami arról szól, hogy mutassa meg Orbán is, hogy mije van neki Hatvanpusztán.
Horthy Miklósnak, Magyarország kormányzójának nem volt olyan ellenfele, mint most Orbánnak, 1926-ben meg különösen nem. A húszas évek konszolidációjának kellős közepén voltunk, felvételt nyertünk a Népszövetségbe, megalakult a Nemzeti Bank, hamarosan jött a pengő, a szélsőbalt és a szélsőjobbot is visszaszorította a Bethlen István fémjelezte politika. Ezzel együtt nagyon messze voltunk még attól a demokráciától is, ami Csehszlovákiát jellemezte. Még nem tudtuk, hogy robogunk a gazdasági világválság, majd az újabb pusztulást hozó második világháború felé.
Horthy kenderesi kastélya családi örökség volt. 1857-ben édesapja, Horthy István feleségül vette Halassy József kenderesi birtokos lányát, Paulát, és az 1800-as évek elején épített késő barokk kastélyban kezdték közös életüket.
Ide született nyolc testvérével együtt Horthy Miklós. Az épület az 1919-es harcokban súlyosan megrongálódott. Előbb a tetőzetét állították helyre, majd az egészet átépítették. Újdonság volt a dohányzó, a terasz, a négyoszlopos tornác, az íves kocsi-aláhajtó, valamint több új manzárdszoba –ezt mutatták be büszkén a filmhíradóban.És ez az ami a mai viszonyok között elképzelhetetlen, vagyis hogy egy politikai vezető büszkélkedjen sok pénzből újjávarázsolt otthonával. Horthy és felesége, Purgly Magdolna itt ünnepelték meg ezüstlakodalmukat a restaurás évében. „Istentisztelet után a kormányzó és családja a kastélyudvarán fogadta Kenderes község lakosságát” – írta a korabeli sajtó.
Néhány adat a Horthy korszakról.
„Hazánk lakossága e rövid idő alatt 1.639.479 fővel növekedett.
Alap- és középfokú iskoláink száma 7418-ról csaknem a duplájára: 13780-ra; óvodáinké 975-ről 1140-re emelkedett.
Új kórházat 160-at is építettünk a kezdetekkor meglévő 187 mellé, s bennük megkétszereződött az orvosok száma.
2628 km elsőrendű országutat építettünk, vasútvonalaink hossza 8671 km-re nőtt, ebből 243 km-t villamosítottunk – magyar találmány alapján.
Dieselmozdonyok gyártásában pedig világelsők lettünk!
Duna-tengerjáró flottánk összeköti vízi útjainkat a világtengerekkel.
Államadósságunkat az időszak felére kifizettük, sőt el tudtuk engedni a gazdák összes tartozását.
Megteremtettük a mindenkire egyaránt vonatkozó szociális ellátórendszert, biztonságos működéshez szükséges vagyonnal látva el a nyugdíj- és betegségbiztosítókat.
Ingyenes gyógyszert kaptak a növekvő számú cukorbetegek.
Budapest(gyógy)fürdővárossá vált.
Nyaralótelepeket építettünk a munkásoknak a Dunakanyarban, a Soroksári Dunaágban; a tisztviselőknek a hegyvidékeken és a Balatonnál.
Filléres vonatok szolgálják a hétvégi kikapcsolódást.
A köz szolgáinak (közüzemek dolgozó, köztisztviselők, közalkalmazottak) vasúti, üdülési, biztosítási, közüzemi díjbéli és egyéb kedvezményekkel honoráltuk áldozatos munkáját.
Mindehhez a világ egyik legértékállóbb valutájának megteremtése is járult.
Politikai téren önállóságra törekedtünk.
Korlátok közé szorítottuk a szélsőséges pártok működését, megtiltottuk a horogkereszt használatát.
Horthy Miklós kormányozta ekkor a világháborút elszenvedett, spanyolnáthát, eszeveszett vörös terrort, és Trianont elszenvedő Magyarországot, vagyis az 1920 és 1937 közötti, a még háborútól mentes korszakról szól az írás.
Az adatok pontosak. A boldog Kádár-korszak alatt kiadott enciklopédiafélékből szemelgettem őket, legfőképp az 1982-ben megjelent Magyar Történelmi Kronológiából (Akadémiai Kiadó).
A milliószámra előforduló munkás-mozgalmár szócikk közé nyilván nem a gaz horthy fasiszta érát dicsérendően pöttyentették ezt a néhány adatot, így bátran elfogadhatjuk hitelesnek mindet. Természetesen felhasználtam saját jegyzetanyagomat is.
Lássunk ezekből is egyet! Nagyanyám, Sárközy Istvánné, született Bleszkányi Irén – a Csobánc utcai elemi iskola tanítónője 275 pengő nyugdíjra volt jogosult.
Egy pengő ma 1200-1300 Ft-nak felel meg, (ez közel 400.000.-ft)
Unokája (kétszer hosszabb munkaviszonnyal, néhány diplomával és egy vasas szakmával) mintegy a negyedét- ötödét kapja ennek a nyugdíjnak.
Az esztergályos kétszeres úr volt (Herr Dréher/r/), és glaszékesztyűben, keménykalapban ment be dolgozni a Lángba, Ganz Mávagba -s az általa gyártott diesel-vonatok máig vidáman szolgálják a dél-amerikai közlekedést.
Üres óráiban nem maszekolt, hanem énekelt a gyár kórusában, evezett a gyár csónakházában, sportolt a kötelezően (úgy bizony!) előírt s felépített gyári sportpályán – tehette, mert a feleségének nem kellett dolgoznia. Gyermekei pedig – óh, borzalom! – a hazáról tanultak az iskolában.
A hazáról!
Természetesen – mai szóval – „vesztesei” is voltak e kornak..Gyámolításukra ott voltak az ONCSA-házak, az ínség- akciók, a tehetségmentő szolgálatok…..
Ne feledjük: ebből a tragédiákkal induló 17 évből 3-4 év a Nagy Gazdasági Világválságnak épp a közepén volt!
És hogyan is állunk azzal a rémületes Horthy- fasizmussal? Mindenekelőtt szögezzük le: Horthy alatt nálunk se fasizmus, se nemzeti szocializmus nem volt! (Csupán zárójelben fűzöm ide: ma Magyarországon új politikai fogalom született, itt nem nemzeti szocializmus, hanem 60 évig nemzetellenes szocializmus dühöngött ).
Nem uralta egy, egyetlenegy politikai irányzat a médiumokat, és hallatlan választék: 1500 lap, s ebből mintegy 400 politikai jellegű jelent meg e korban!
És bizony nem tartotta rettegésben semmiféle terrorrendszer a lakosságot.
Természetesen nem volt XXI. századi értelemben vett demokrácia, már csak azért sem, mert a XX. század elejéről van szó. A mai fogalmak visszavetítése egy más korra elemi tudatlanság, vagy gonosz indulat!”
Ez a takaró mihály önképző körből való…?
A zsidó hullák százezreinek a felsorolását nem látom a listán…Lemaradt ?
Ja, hogy ők adták össze ( a hálás zsidóság) Horthy nyugdíját.
Te csak foglalkozz a fejlett, haladó Romániával, ne a magyarokat vádold.
„Romániában 2004-ben emlékeztek meg először a holokausztról. Azért október 9-én, mert azon a napon kezdődött 1941-ben a zsidók tömeges deportálása az akkor Romániához tartozó Bukovinából. 1942 nyaráig összesen 120 000 zsidó deportáltak a „halálvonatokon”, akik közül tízezrek pusztultak el útközben.”
Megszállt , megzsarolt ország volt.
Ne fáradj! Szálasi együtt raboskodott az imádott Rákosival, akit kiszolgáltatok. (Erre vagy oly büszke?)
„A zsidó származású történész szerint „kevésbé rossz volt” az izraeliták számára Szálasi hatalma, mint Sztójayé. Új kötetében tárgyilagosan kívánta elemezni a nyilas vezért.
Lumpen elemekből állt, guruló márkák segítették a kezdetektől, ő felelős a holokausztban meghalt magyar zsidó áldozatok többségéért – többek között ezeket a tévhitek cáfolja
Karsai László
új,
Szálasi Ferenc
– Politikai életrajz című kötetében. Hangsúlyozta, nem rehabilitálni kívánja a nyilas vezért és pártját, hanem tárgyilagosan elemezni. A munkát a lektor,
Molnár Judit
és a szerző mutatta be Szegeden. Szálasi Ferenc szinte grafomániás volt, elsősorban a börtönben írt sokat, 1938 és 1940 között a szegedi Csillagban is raboskodott. Habár Karsai László is igen sokat publikált az utóbbi évtizedekben, azonban a Szálasi-életrajz ügyében nem vádolható hasonló jelzőkkel, mint a nyilas vezető, mert kerek 30 éve merült fel a téma, a könyv azonban csak most jelent meg. 1986-ban ő fejezte be apja,
Karsai Elek
Szálasi-per című forrásközlő kötetét. Végül fia biztatására állt neki újból a munkának 2007-ben, a Washingtonban töltött idő alatt tudott a legtöbbet dolgozni, így 2011-ben lezajlott az akadémián egy műhelyvitája a kéziratnak, végül 2016-ban jelentette meg a könyvet.”
A NŐK és velük a sok-sok H.P. csak Horthy alatt szavazhattak.
Bezzeg Svájcban
„Európa legrégibb és legelső demokráciája volt az utolsó a számottevő demokratikus államok sorában, ahol a nők szavazati jogot kaptak – , 1971. február 7-én. ”
😀😁😂🤣
Mindezt abban az országban ahol a kormányban a nők száma :0…
Oka van. Nem bírják tartósan a magyar bolsevikok mocskolódását.
Nem lehet mindenki diplomamunka hamisítást végző hadügyminiszter, mint Ursula nincs Lejjebb.
Nem lehet minden magyar hölgy Fletó pótfeleség, Rákóczi Bank elnök, stb, stb
én az ss-t , vagy Bogár Jánost engedném be a poloska putrijába! Még ma!
Te pedig arra sem lennél jó, hogy a kutyákkal feletessenek, így maradnak a fajtársaid, a patkányok.
Akkor is volt egy „EU-kényszer”… Tessék:
„Szlovákia 1939 márciusában német segítséggel lett formailag független, valójában német bábállam. Mivel Jozef Tiso katolikus pap először Szlovákia miniszterelnöke, majd 1939-től elnöke lett, az egyház befolyása igen jelentős volt. Az országban 90 ezer zsidó élt, akik a lakosság 4 százalékát tették ki. Mivel Pozsony függetlenségét leginkább Magyarországtól féltette, mindent megtett, hogy a zsidóellenes törvényhozásban ne maradjon le Budapest mögött. Az első antiszemita törvények már 1939 áprilisában megjelentek, és 4 százalékban korlátozták a zsidók arányszámát különböző pályákon. Miután Magyarországon 1941 nyarán megszületett a harmadik zsidótörvény, a Pozsonyban szeptemberben megjelenő Zsidó Kódex – az ismételt egyházi tiltakozás ellenére – már faji alapon határozta meg, ki számít zsidónak. A zsidók számára kötelezővé tették a sárga csillag viselését, majd megkezdődött áttelepítésük a vidéki munkatáborokba. Az árjásítás során másfél év alatt majdnem 10 ezer zsidó üzletet, céget számoltak fel, vagy adtak keresztény tulajdonba.
A szlovák zsidókat elsőként deportálták az 1942 tavaszán Lengyelországban felállított megsemmisítő táborokba. Az akció az Eichmannt képviselő Dieter Wisliceny SS-százados irányításával 1942 márciusában indult. A Vatikán a keresztény zsidók elhurcolása ellen tiltakozott, a pápai nuncius már ekkor hangsúlyozta, hogy a deportáltakra halál vár. A szlovákiai püspöki kar felemás körlevélben fejtette ki ellenérzéseit. Elismerték, hogy a zsidók „idegen elemek”, akiknek befolyása „káros”, nem támadták a kormányt a „zsidó hatás törvényes visszaszorítását” előíró törvények miatt, „ugyanakkor a zsidók is emberek”, akiktől az isteni törvények értelmében nem lehet megtagadni a tulajdonhoz és családhoz való jogot. A kormány a deportálások legalizálása érdekében törvényt készített, amely kimondta, hogy a zsidókat ki kell telepíteni, meg kell fosztani tulajdonuktól és állampolgárságuktól. Ezt a szlovák parlamentben egyedül a magyar kisebbségi képviselő, Esterházy János nem szavazta meg. Az első transzportot március végén ezer emberrel indították útnak Lengyelország felé. Őszig 58 ezer szlovák zsidót deportáltak. 19 ezren kerültek Auschwitzba, 24.500 főt Sobiborban, 7500-at Belzecben, 7000-et Treblinkában gázosítottak el. Több ezren Magyarországra szöktek. 1942 őszén a szlovák kormány leállította a kiszállításokat, mivel a Vatikán és a szlovák egyház tiltakozása erősödött, és a magyar zsidók deportálására nem került sor. Ráadásul a zsidók elhurcolása rossz üzletnek bizonyult: a németek minden deportált zsidó eltartásáért 500 márkát kaptak a szlovák kormánytól, így a zsidótlanítás szinte teljes bevétele őket gazdagította, míg Horvátország csak 30 márkát fizetett. A következő két évben a mintegy 20 ezer fősre olvadt szlovák zsidóság további megszorítások között, zömmel munkatáborokba telepítve ugyan, de elkerülte a halált. Az 1944 nyarán kitört németellenes szlovák felkelést leverő SS csapatok sok száz zsidót agyonlőttek, újabb 12 ezer főt deportáltak zömmel Auschwitzba. A holokauszt során mintegy 70 ezer szlovák zsidó halt meg.
Az első világháború után Románia jelentős területekkel gyarapodott, megszerezte Erdélyt, Besszarábiát és Bukovinát. A második világháború előtt Romániában élő 760 ezer zsidó a lakosság 4,2 százalékát tette ki. Az erdélyi zsidóság jelentős része magyar anyanyelvű volt, ezért a román antiszemitizmust a magyarellenesség is erősítette. A két világháború közötti időszakban a román szélsőséges Vasgárda mozgalom gyűléseit, akcióit gyakran kísérte zsidóellenes erőszak. 1938-1939 során a román kormány egy új törvény értelmében felülvizsgálta, és mintegy 270 ezer zsidótól megvonta az állampolgársági jogot. „