Hogy lehet, hogy a Kúria elnökét nem zavarja, hogy a miniszterelnök nyilvánosan dehumanizálja a bírákat, de az meg zavarja, ha egy bíró a tanulmányában a Kúria ügyelosztási rendjéről értekezik?
Ha észszerű magyarázatot akarok rá találni, akkor az az lehet, hogy nem véletlenül választott olyan elnököt a regnáló kétharmad a Kúria élére, aki bírósági vezetőként nem a saját szervezetéhez, hanem az őt megválasztó politikai erőhöz lojális. Ez magyarázza, hogy kinek a nyilatkozatában nem talál kivetnivalót, és kiében meg igen.
Mit mond el Kovács András ügye a bírói függetlenség hazai helyzetéről?
A bírói függetlenség azt jelenti, hogy a bíró csak a törvényeknek és a saját szakmai meggyőződésének van alávetve, semmilyen más külső befolyás nem játszhat szerepet abban, hogy egy ügyben milyen álláspontot foglal el. Az igazgatási befolyás, amit az alkotmányos gyakorlat tilt, azt jelenti, hogy egy bírósági vezető egy bírói döntésre valamilyen módon hatni akar. Ezt a hatást sokféle módon lehet elérni. Hogyha a bírói tanács és annak tanácselnöke olyan szakmai álláspontot képvisel következetesen az ítélkezésben, tudományos tevékenységében és a bírói szakmai fórumokon, ami a Kúria vezetőjének nem tetszik, és emiatt felfüggeszti a tanácselnököt, akkor megvalósul a tiltott igazgatási nyomásgyakorlás egyik tiltott változata. Ez a per tehát nem csak Kovács András bíróról, hanem minden bírói tanácsról és minden bíró hatásköreiről és a bírói függetlenség védelméről szól. Nem fogadhatjuk el azt, hogy ha a Kúria elnökének nem tetszik valamelyik tanácsának álláspontja, akkor őket igazgatási vagy munkaügyi eszközökkel szankcionálja.
Hogyan befolyásolja a bíró helyzetét, ha egy időre nem lehet tanácselnök?
Kovács Andrásnak nem lett ettől kevesebb a fizetése. Ezek az eljárások nem erről szólnak. A tanácselnök az a személy, aki biztosítja egy-egy eljárás törvényességét, levezeti a tárgyalást, meghozza a pervezető döntéseket, előadja a szóbeli indoklást. Tehát érdemi hatása van az ügyekre. Nem véletlen, hogy a kúriai tanácselnöki pozíciókat pályázat útján, törvényben megszabott feltételek szerint lehet betölteni. Így elsősorban nem is az érintett bíró helyzetét befolyásolja, hogy ki a tanácselnök, hanem azokét az emberekét, akik a bírósághoz fordulnak, hiszen a törvényes bíróhoz való joguk forog kockán, amikor önkényesen felfüggesztik a tanácselnököt.
|