Háborús spórolásnak indult.
Az Európai Unió tagállamai nem tudtak megegyezni abban, hogy a nyári vagy a téli időszámítást tegyék állandóvá. Vasárnap tehát újra óraátállítás vár ránk, egy órával kevesebbet aludhatunk, és egyelőre velünk marad telente a korai sötétedés. Összegyűjtöttük, mit érdemes tudni a téli és a nyári időszámítás közötti váltásokról.
Az évente kétszer – március és október utolsó vasárnapján – megtörténő óraátállítás célja, hogy az életvitelünket a napsütéses órákhoz igazítsa, vagyis hogy maximalizálja a világosban töltött időt. Ennek megfelelően most vasárnap, vagyis március 30-án hajnali kettőkor hajnali háromra kell állítanunk az óránkat.
Magyarország – az EU tagállamainak nagy részével együtt – a közép-európai időzónában fekszik, annak is a keleti szélén: emiatt az időzóna közepén található országokhoz képest nálunk télen korábban kel a nap, délután viszont korábban is sötétedik.
Az időzónák a vasúti közlekedés rohamos fejlődésének köszönhetően alakultak ki a 19. században. Az ipari forradalmat megelőzően az emberek életritmusát a nappalok hossza határozta meg: a városházákon és templomtornyokon található órákat a Nap állásához igazítottak, ami a távolság miatt egy időzónán belül sem ugyanoda esik, így minden városban egy kicsit mást mutattak az órák.
A vasút elterjedése azonban megteremtette az igényt az egységes időszámításra, hiszen a menetrendeket csak úgy lehetett elkészíteni, ha minden vasútállomáson ugyanannyit mutat az óra. Anglia vasúttársaságai így 1847-re mind bevezették az egységes „vasúti időt”, amelyet az egész vasúthálózaton használtak. 1880-ban aztán hivatalosan bevezették ezt a szabványt, így a britek lettek az elsők, akik egységesítették a hivatalos időszámítást – írja a BBC cikke.
Az egységes időzónák létrehozásáról 1884-ben, a Washingtonban megrendezett Nemzetközi Meridián Konferencián döntöttek: ekkor a bolygó területét 15 hosszúsági fokonként 24 időzónára osztották fel. Az időzónákat a gyakorlatban természetesen nem a hosszúsági fokok, hanem az országhatárok mentén határozták meg. Magyarország – mely akkor az Osztrák-Magyar Monarchia része volt – a Közép-európai időzónába került, bár ország keleti csücske még a mai határaival is belóg a Románia és Bulgária által is használt Kelet-európai időzóna területére.
Háborús spórolásnak indult, de ma már nem spórolunk az óraátállítással
Az óraátállítás intézményét először 1916-ban Németországban, illetve a németek kérésére az Osztrák-Magyar Monarchiában vezették be. A cél az energiafelhasználás csökkentése volt a hadigazdaságra átállt országokban. Ekkor még nem március utolsó vasárnapján, hanem 1916. május 1-re virradóra állították előre az órákat, és az első napok káosza után az őszi átállást már nem is kísérte nagy érdeklődés a Qubit cikke szerint.
Egy válasz
miért nem van der Lejjebb képét tettétek be ide faszkalapok?
az eszetek már ott sem jár mint mórickának, újseggírók!