1993 őszétől pártjának Borsod- Abaúj-Zemplén megyei elnöke. 1995-től visszavonult a pártpolitikától.

Életének hatvanadik évében elhunyt Wachsler Tamás, a Fidesz alapító tagja, volt országgyűlési képviselő, a Honvédelmi Minisztérium korábbi közigazgatási államtitkára, a Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. vezérigazgatója, közölte szerdán az Országgyűlés Sajtóirodája.

Wachsler Tamás 1965-ben született Miskolcon, a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban érettségizett, majd 1993-ban a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán szerzett diplomát. Az elsők között lépett be 1988 áprilisában a Fiatal Demokraták Szövetségébe, a Fidesz műegyetemi csoportjának alapító tagja. Egy évig az SZDSZ tagja is volt.

1989 augusztusában részt vett a prágai Vencel téren tartott antikommunista tüntetésen, majd nyolc napig éhségsztrájkot folytatott Csehszlovákia budapesti nagykövetsége előtt, így tiltakozva a tüntetés szétverése és a résztvevő magyar fiatalok őrizetbevétele ellen.

Az 1990-es magyarországi országgyűlési választáson a Fidesz Borsod-Abaúj-Zemplén megyei területi listájáról szerzett mandátumot, az Országgyűlés honvédelmi bizottságának és nemzetbiztonsági bizottságának tagja, majd utóbbinak 1993-tól 1994-ig elnöke volt. Az 1994-es országgyűlési választáson ismét pártlistáról jutott parlamentbe, ahol a honvédelmi bizottság alelnöke, majd 1995-től tagja volt.

1998-tól 2000-ig a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára volt, majd visszatért eredeti szakmájához, a Budapest Aréna projektigazgatója lett.

A 2002-es önkormányzati választáson Szentendrén önkormányzati képviselővé választották, majd 2006-ban visszavonult a politikától. 2017-ben lett a Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. vezérigazgatója. (MTI)

Miskolc-Perecesen született. 1984-ben érettségizett a pannonhalmi Bencés Gimnáziumban. 1984–1985-ben előfelvételisként teljesített sorkatonai szolgálatot, 1985-tõl a BME ÉPK-n tanult, 1993-ban államvizsgázott. 1988. április közepén belépett a FIDESZ-be, novemberben a párt Országos Tanácsa tagjává választották. 1988–1990 között az Országos Választmányának a tagja. Alapító tagja és vezetője volt a szervezet műegyetemi csoportjának, amely sikeres visszahívási akciót kezdeményezett Vida Miklós ellen a bős-nagymarosi vízlépcső szavazási botránya kapcsán. Több, az 1968-as csehszlovákiai beavatkozás kapcsán tartott tüntetésben vett részt 1989-ben. 1988-1989 között az SZDSZ tagja is volt. Az 1990. évi országgyűlési választások első fordulójában harmadik lett, a második fordulóból az SZDSZ jelöltje javára visszalépett. Területi listáról lett képviselő, 1998-ig. 1990-1998 között az Országgyűlés honvédelmi állandó bizottságában dolgozott, és különböző albizottságok tagja volt, 1992-tõl a nemzetbiztonsági különbizottság munkájában is részt vett, 1995-ig bizottsági alelnök volt. A bizottságon belül a nemzetközi kapcsolatok albizottság elnöke, az anyagi, technikai, költségvetési, hadiipari, valamint az ellenőrzési albizottságok tagja A NATO Közgyűlésben dolgozó magyar országgyűlési delegáció tagja, részt vett a védelmi bizottság tevékenységében, a NATO Közgyűlés egyetlen kelet-európai tisztségviselője volt. 1994-ben is mandátumot a területi listán szerzett. 1994-ben a FIDESZ elnöki posztjáért szállt harcba sikertelenül, majd a párt alelnöke. 1993 őszétől pártjának Borsod- Abaúj-Zemplén megyei elnöke. 1995-től visszavonult a pártpolitikától. Az Euroatlanti Klub alelnöke. A Manfred Wörner Alapítvány kuratóriumának titkára. 1998–2000 között a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára. Visszatért építészmérnöki munkájához, a Budapest Aréna projektigazgatója, a Tököl Airport fejlesztője. 2002-2006 között szentendrei önkormányzati képviselő volt. 2011-től a Kossuth tér rekonstrukcióját végző Steindl Imre Program Zrt. vezérigazgatója.