Több magyar él ma Svájcban, mint Ózdon

 2025 januárjára már több mint 32 ezer magyar élt az országban. Ez a szám meghaladja Ózd város teljes lakosságát, és folyamatosan növekszik.

Szokás mondani, hogy London a második legnagyobb magyar város, de már más országokban is egyre több a magyar bevándorló és vendégmunkás, mivel nem érzik magukat otthon itthon, aminek politikai és gazdasági okai egyaránt vannak. A nagyobb nyugat-európai országok mellett azonban már a nem EU-tag Svájc is a kivándorlók egyik népszerű célpontja. A Svájci Migrációs Államtitkárság (SEM) adatai szerint négy év alatt jelentős, több mint 21 százalékos emelkedés következett be, hiszen 2021 januárjában még csak 26 751 magyar állampolgárt tartottak nyilván az alpesi országban.

A nemek megoszlása szerint 2025 januárjában 16 186 magyar férfi és 14 994 magyar nő élt Svájcban. A legtöbben, szám szerint 23 379 fő tartózkodási engedéllyel rendelkezik, ami hosszabb távú maradást tesz lehetővé. Letelepedési joggal 7 397-en, ideiglenes tartózkodási engedéllyel pedig 404-en bírnak. A statisztikákban 1 258 főt nem állandó lakosként tartanak nyilván.

Csak 2024 februárja és 2025 januárja között 3 222 magyar állampolgár érkezett az országba. A legnépszerűbb célpontok a német nyelvű, erős gazdasággal és sok munkalehetőséggel rendelkező kantonok voltak: Zürich (591 fő), St. Gallen (451 fő), Aargau (338 fő), Bern (323 fő) és Thurgau (299 fő).

A szomszédos országok közül Romániából érkeztek a legtöbben Svájcba 2025 januárjában, összesen 604-en. Őket követte Horvátország (334 fő), Ausztria (247 fő), Szerbia (83 fő), Ukrajna (51 fő) és Szlovénia (45 fő). Összességében azonban a legtöbb bevándorló januárban Olaszországból (1 519 fő) és Németországból (2 222 fő) érkezett.

Bár évente több ezer magyar állampolgár vándorol be Svájcba, ezek a számok nem jelennek meg egy az egyben a nyilvántartott összlétszámban, mivel sokan időközben elhagyják az országot, visszaköltöznek Magyarországra vagy másik célországba. Az elmúlt évek adatai azonban egyértelmű növekedést mutatnak: 2021 januárjában 26 751 főt tartottak nyilván, 2022 januárjában már 27 848-at, 2023 januárjára ez a szám 28 047-re, 2024 januárjára pedig 30 195-re nőtt.

Ezek a számok eltörpülnek az ausztriai munkavállalás mellett, ahol 2025 januárjában 129 802 magyar állampolgár dolgozott, ami az előző hónaphoz képest 2593 fős növekedést jelentett. A különbség részben azzal magyarázható, hogy míg Ausztria esetében sokan ingáznak, Svájc esetében ez reálisan kivitelezhetetlen.

Svájc népszerűségének fő oka a kiemelkedően magas bérszínvonal. Az Eurostat adatai szerint 2022-ben a bruttó medián órabér 37,5 euró volt, ami az európai országok között a második legmagasabb érték. Vásárlóerő-paritáson számítva pedig Svájc vezeti a rangsort, 41 százalékkal meghaladva az Európai Unió átlagát. Ez éles ellentétben áll Magyarországgal, ahol ugyanez a mutató csupán 66, vagyis jelentősen elmarad az uniós átlagtól.

A magas bérek mellett az alacsony adóterhek is vonzóvá teszik az országot: míg az OECD-országokban átlagosan a bruttó jövedelem 24,9 százalékát vonják le, Svájcban ez csak 18,6 százalék. Gyermekes családok esetében még kedvezőbb a helyzet, egy kétgyermekes házas munkavállaló mindössze 6 százaléknyi jövedelemadót fizet. Az erős pénzügyi szektor is hozzájárul a gazdaság stabilitásához és a magas kereseti lehetőségekhez, ahol az átlagos éves fizetés meghaladhatja a 100 ezer eurót.

2025 januárjára Svájcban összesen 2 374 929 külföldi állampolgárt tartottak nyilván, ami egy év alatt több mint 55 ezer fős növekedést jelent. Ez azt jelenti, hogy az ország lakosságának több mint negyedét külföldiek adják, ami történelmileg sem új jelenség. A növekedés 2002 óta erősödött tovább, amikor Svájc aláírta az Európai Unióval a szabad mozgásról szóló megállapodást.

A külföldiek aránya miatt időnként társadalmi feszültségek is keletkeznek – a szakszervezetek a bérdömping miatt aggódnak, a jobboldali pártok pedig a svájci nemzeti identitás gyengülésétől tartanak. 2014-ben a választók támogatták a bevándorlást korlátozó javaslatot, 2020-ban viszont már elutasítottak egy hasonló kezdeményezést.

Az elmúlt tizenkét hónapban 169 932 külföldi állampolgár érkezett az országba, közülük 133 521 fő kapott hosszabb távú tartózkodási jogot. A kivándorlás és egyéb csökkenést okozó tényezők figyelembevételével a külföldi népesség nettó növekedése 82 561 fő volt. A Svájcban élő külföldiek számát a természetes népmozgalom is növelte: 20 933 születést és 8 701 halálozást regisztráltak, így ez az egyenleg több mint 12 ezer fős bővülést eredményezett.

Forrás: Privátbankár