Kis atomreaktorok érkezhetnek Magyarországra – az USA-ból
Az amerikai atomipar magyarországi lehetőségeit mérte fel három napon át Justin Friedman, az amerikai külügyminisztérium nukleárisenergia-kereskedelmi versenyképességért felelős vezető tanácsadója.
„A Paksi Atomerőmű alternatív, amerikai üzemanyag-beszállításáról, amerikai gyártmányú kis moduláris atomreaktorok (SMR) magyarországi telepítésének lehetőségéről és a magyar–amerikai nukleáris együttműködésről tárgyaltam Magyarországon három napon át” – válaszolt a Világgazdaságnak Justin Friedman, az amerikai külügyminisztérium nukleárisenergia-kereskedelmi versenyképességért felelős vezető tanácsadója egy háttérbeszélgetésen.
A tanácsadó három nap leforgása alatt tárgyalt a többi között Lantos Csaba energiaügyi miniszterrel, Magyar Levente külgazdasági és külügyminiszter helyettessel, Kádár Anna Beatrixszal, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatójával és Horváth Péter Jánossal, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatójával is.
A szaktárca eddig várakozó állásponton volt a technológiával kapcsolatban
A Világgazdaság rámutatott, hogy korábban Lantos Csaba energiaügyi miniszter arról beszélt, hogy Magyarország kivár az SMR technológiával kapcsolatban, ugyanis
az új fejlesztésű technológia még nem bizonyította, hogy több éven át is stabilan és biztonságosan működik, túl korai beszerzése ezért kockázatos lehet.
Az ezzel kapcsolatos felvetésre reagálva Justin Friedman közölte, hogy a felkínálható amerikai technológia, például a Westinghouse AP300-as (tehát 300 megawattos) reaktora korábbi, nagyobb kapacitású, már sok éve bizonyított reaktortechnológián alapul. Úgy látja, hogy aki későn dönt az SMR beszerzéséről, az lemaradhat, vagy erős versenyre kényszerülhet a hasonló megrendelésekre készülő országokkal.
Paks II. is szóba került
Kérdésre válaszolva Justin Friedman cáfolta, hogy amerikai cégek bármilyen módon részt kívánnának venni a Paks II. projektben. Ugyanakkor úgy látja, hogy Magyarország növekvő energiaigénye a következő években indokolttá teheti több gigawattnyi további, akár két paksi atomerőműnyi nukleáris kapacitás telepítését is.
14 Responses
Ócska bolsi trükk!
Kitanáltok valami ökörséget, aztán nekiestek ezerrel
Álmodik a bolsevik nyomor
Milyen bolsevikokról beszélsz, fidnyák?
A volt MSZMP-s párttagokról, párttitkárokról, a KISZ titkárokról, a III/II-es, III/III-as ügynök eftársaidról, akik a fidess szineiben lopnak? Mesélj már a matolcsy bandáról, orbánék gazdagodásáról és a többi hitvány oligarcha „felemelkedéséről”? Ez bizony öngól, csótánykám!
Nyugi van!
Még Lengyel Lacika nem vót
„Draskovics és Patai a Pénzügyminisztériumban dolgoztak együtt a nyolcvanas években, Hetényi István minisztersége idején. „A harmadik momentum a csapat, amelyben dolgozhattam: Csillag István, Lengyel László, Bokros Lajos, Matolcsy György, Surányi György, Patai Mihály. Nagy tehetségek, akik mindannyian külön-külön is ragyogó pályát futottak be azó- ta, a közös munkánkat pedig már akkor rendkívül inspiráló légkörben végeztük” – vallotta Draskovics közös múltjukról.”
akko’ az Erőss Pali is öngól?
Képzeld a szovjet tisztek képezték ki az ukrán tiszteket.
Te pedig a ex komcsi elvtársaidtól kapod az utasításokat, hogy itt ugass! Akkor te is valami bolsi sz@rdarab vagy, igaz? Egyre jobban belesüllyedsz a fidesz bűzös komcsiszagú mocsarába. 😀
„A valós megoldás, hogy az uniós pénz ugyan hozzájárul a GDP növekedéshez, de pont annyival, amennyivel emeli a GDP-t=5%-kal. A növekedéshez a NÖVEKEDÉS 5%-ával, nem a GDP 5%-ával. Azaz uniós pénz nélkül 4,8% növekedés helyett kb. 4.6% növekledés lenne.”
Milyen 4,8%-os növekedésről hablatyolsz? 😀 😀 😀 Álmodik a nyomor?
a cuclibnál nem volt ilyen?
dőzsöltetek a hét IMF hitelbül 1982-től
miközben
„fékek és ellensúlyok” mellett
sz@rért.húgyért
kiárusítottátok az országot.
csak egy példa volt
Irónia
Kapisga
„Hosszas szenvedés és brutális veszteségek után becsődölt a világ egyik legfontosabb atomipari cége, a Westinghouse, és kis híján magával rántotta a Toshibát is. Az amerikai cég összeomlása hatalmas pofon a súlyos gazdasági gondokkal küzdő atomenergia-iparnak, és ezzel még messze nem ért véget a szektor vergődése: a francia Arevát 10 milliárd euróért kell megmentenie a francia államnak, a paksi bővítést vezénylő Roszatom jövője pedig az orosz állam politikai-pénzügyi támogatásától és harmadik világbeli diktátorok szeszélyétől függ. Ami mind azt jelzi, hogy 2017-ben szinte lehetetlen gazdaságosan atomerőművet építeni.
Március elején az Európai Bizottság nagy nehezen rábólintott a minden idők legnagyobb összegű magyarországi beruházásának ígérkező paksi atomerőmű-bővítésre, ami sok minden más mellett azt is jelenti, hogy Magyarország most már nyugodtan elkölthet alsó hangon 3000-3600 milliárd forintot két új atomreaktorra.
Ennél jóval kisebb publicitást kapott itthon az a nem sokkal későbbi hír, hogy csődvédelmet kért az amerikai Westinghouse atomenergetikai cég, amely egyébként az atomiparban szintén nyakig benne lévő japán Toshiba tulajdona. És hát első látásra tényleg nem sok köze van ennek Pakshoz, hiszen azt eleve az oroszok építik, meg amúgy is kit érdekelnek ezek a távoli országokban zajló céges majrék.
Valójában azonban a Westinghouse csődvédelme és a Toshiba kálváriája nagyon sokat elmond az atomenergia-ipar helyzetéről, és Paks jövőjét illetően is tanulságos. „
Egy nagy kotlós Roszatom és csok kis csibe Westinghouse.
Így gondolták a libernyákok 😂😁😁 legyen mit majd bombázni
A franciáknak 58 blokkjuk van.
Neked viszont az egészről gőzöd sincs…
Ha te mondod 😂🤣😀
kellene az orosz fűtőanyag, mi?
„A Roszatom egyre inkább arra törekszik, hogy olyan országokkal működjön együtt, amelyek újak a nukleáris energiában. Afrika esetében például azt láthatjuk, hogy Oroszország egy nukleáris energia szempontjából teljesen szűz terepen veti meg a lábát, ahol hiányos helyi források mellett óriási és gyorsan növekvő népességet kell ellátni energiával. A Roszatom és leányvállalatai jelenleg 78 reaktort látnak el üzemanyaggal: köztük vannak az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Belgiumban, Franciaországban, Japánban és Dél-Koreában működő atomerőművek is.
Akcióban a Roszatom
A források a futó projektek bemutatásában eltérnek, mi a SIPRI elemzését vesszük alapul, mely a Nukleáris Világszervezet (World Nuclear Association) adataira hivatkozva hét jelenleg is zajló építkezésről számol be: egy Kínában, kettő Fehéroroszországban, kettő Indiában, egy Bangladesben (itt egy második egységet is elkezdtek építeni), valamint egy Törökországban. Ezeken túl a Roszatom 12 további reaktor építéséről már aláírt szerződést, és még 11 megrendelése zajlik.”