A nemzeti ünnepen elhangzott beszédében Orbán tavaszi nagytakarítást hirdetett meg, és azzal számolhat, hogy az EU nem szól bele – örvendezhetnek a szélsőjobbosok Európában. Így vélekedik Petra Thorbrietz szabadúszó szemleíró, aki felváltva él Münchenben, Bécsben és Budapesten. A magyar témának szentelte új könyvét, „Meghódítjuk Európát! Magyarország, Orbán Viktor és az aláásott demokrácia” címmel.
A belengetett nagytakarításhoz nagy segítség lesz a Szuverenitásvédelmi Hivatal, amely már most is támaszkodhat a titkosszolgálatra. A hivatal vezetője, Lánczi Tamás szeretné elérni, hogy a hazaárulás definíciója jogilag is kibővüljön. A megfigyelésekhez az eszközök feltehetőleg Kínából érkeznek.
Nem tudni, miként reagál az Unió, miután a tervezett lépések a jelek szerint több alapjogot is érintenek. Brüsszel már eddig is bűnös módon szemet hunyt egy sor illiberális akció felett. Indult az egész 2011-ben az új médiatörvénnyel. Az volt a magyar demokrácia végének a kezdete. Majd korlátozták a parlament jogkörét.
Feljött viszont egy új, nemzeti beütésű vállalkozó kaszt (NER-lovagok). A folyamatban különleges szerepet játszott a német autóipar. A ellenzék szerint felelősség terheli, amiért az unió vezetői testületei sokáig kesztyűs kézzel bántak Orbánnal – Merkelről nem is beszélve.
Azon kívül az Unió pénze szolgált a Fidesz-hű gazdasági és politikai körök támogatására. A lakosságnak viszont beadták, hogy Brüsszel nem segít a szegény magyarokon, miközben az Európai Parlament többször is kimondta: módszeresen épül le a magyar demokrácia.
Orbán sokáig játszadozott a szervezettel. Egyik trükkje az volt, hogy nem törölte el, hanem a maga képére formálta az alkotmányt. Hatalmát a pénzre építi, amit persze a szavazópolgárok drágán megfizetnek, hiszen cudar állapotban van a tömegközlekedés, az egészségügy és a képzés, csak ezt nem mindenki ismeri fel.
A hibrid diktatúra felé vezető úton Orbán számára a demokratikus rendszer nem akadály, hanem igen fontos forrás volt. Egy ideig ment a szalámitaktika, időnként lemondott a vétóról, némi reformot léptetett életbe – persze szigorúan csak támogatások ellenében -, ám a végére teljesen nyíltan az EU ellen fordult.
Úgy néz ki, már nem reméli, hogy hozzájut a felfüggesztett alapokhoz. A lyukat kínai hitelből próbálja betömködni. Emellett a jobboldali világforradalom keresztapjaként építi új karrierjét. Az amerikai Heritage-alapítványnak besegített, hogy az kidolgozza hírhedt programját, a Project 2025-öt, az amerikai demokrácia szétverésére, ami immár javában zajlik is.
Orbán állítólag rendszeresen beszél telefonon Trumppal. De a legjobb kapcsolatokat ápolja Putyinnal és Hszivel is. Európában már rég elszigeteltnek számított, amikor sikerült neki a nagy húzás: tavaly a Patrióták megalapításával létrehozta a 3. legnagyobb frakciót Strasbourgban. Így most igencsak jobbos követeléseket tud keresztül vinni, részben a másik két szélsősége csoport, részben a Néppárt bizonyos köreinek szíves közreműködésével.
Igyekszik kiterjeszteni nemzetközi befolyását más eszközökkel is, lásd a Mathias Corvinus Collegiumot, illetve hogy részesedést szerzett több külföldi médiában. Törekvései messze túlmutatnak Magyarországon. Az Európai Parlamentben előretört, az Európai Bizottságban átláthatatlanok a viszonyok.
Egyes tagok, mint Németország, valamint Franciaország, az autó-, illetve nukleáris ipar miatt többször fontosabbnak tekintették a saját részérdeküket a demokrácia megvédésénél. A kérdés csupán az, változtat-e ezen, hogy a nagyhatalmak most Európát fenyegetik? – kérdezi a Die Zeit vendégszerzője.
