Ha az elmúlt hetek óellenzéki mozgolódásait vesszük alapul, meglehetősen tarka a kép. A DK időközi parlamenti választásra gyúrt – közben Gyurcsány autóvezetői tréningen vett részt Magyarországon –; a momentumosok füstgyertyáztak, hidakat foglalnak, bejáratokat torlaszolnak el; a szocialisták nagy cégekkel küzdenek, mondván, ők a azért vannak, hogy a munkavállalókat képviseljék, emellett a korábbi vezetőiket próbálják megtartani, miután egyre többen dezertálnak – legalábbis lélekben – a Tiszához; a jobbikosok bíznak a csodában; a párbeszédesek pedig az egyetlen potensnek tűnő politikusukban, Karácsony Gergelyben, vagy még benne sem. De, hogy az LMP mit csinál, az rejtély.

A zöldek Facebook-oldalán a legutóbbi bejegyzés február 25-i, tehát több mint hónappal ezelőtt született, ekkor arról tájékoztatták a nagyérdeműt, hogy a párt képviselői harmincadik alkalommal is beadják az állambiztonsági múlt feltárását lehetővé tevő törvényjavaslatukat. Ez a nap ugyanis a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja: „ezen a napon úgy tiszteleghetünk az áldozatok emléke előtt, ha újra kísérletet teszünk a múlt bűneinek feltárására és a valódi felelősök megismerésére” – írják. Hogy ez mennyire foglalkoztatja most az embereket, azt jól jelzi, hogy mindössze hét hozzászólás érkezett a poszthoz.

A honlapjukon pedig egy toborzó fogadja az odatévedőket:

Arról nincs információnk, hogy hányan érkeztek az utóbbi időben, de nagyon csodálkoznánk, ha egynél több emberről tudnának beszámolni. Az aktuális ügyeknél pedig három témát említenek meg, tiltakoznak az akkumulátorgyárak ellen, követelik, hogy legyen átlátható a magántőkealapok tulajdonosi köre, és arra hívnak fel, hogy védjük meg erdeinket.

Ennél talán még szembetűnőbb, hogy gyakorlatilag eltűnt a nyilvánosság elől a párt elnöke, Ungár Péter, aki néhány héttel ezelőttig rendkívül aktív volt, rendszeres vendége volt néhány televíziós csatornának, rádiós műsornak, interjúkat adott, podcastokban vett részt, ám az utóbbi időben nem tart sajtótájékoztatót, nem nyilatkozik és nincs jelen a közösségi médiában sem.

Az LMP zuhanórepülésében nyilván szerepet játszik az is, hogy

Így még azokkal a lehetőségekkel sem rendelkeznek, mint a többi óellenzéki párt, amelyek szintén a túlélésükért küzdenek több-kevesebb sikerrel. Nagyon úgy tűnik, az LMP-nek a tavalyi európai parlamenti választás volt az utolsó komoly megmérettetése, amire olyan nagyon nem lehetnek büszkék, mert kevesebb mint 40 ezer szavazattal mindössze 0,87 százalékot értek el, de a jelenlegi közvélemény-kutatási adatok szerint mostanában nagyjából ugyanígy vagy még rosszabbul állnak.