Egy jobb családi ház áráért kastélyt lehet venni Abaújban, mégsem kell senkinek
Fotó: BOON
Mintegy félmilliárd forint kikiáltási áron tavaly februárban hirdette meg a kékedi kastélyt, valamint a hozzá tartozó ingóságokat eladásra a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.
boon.hu infó
Reneszánsz várkastélyt emeltettek
A kora középkori idők óta, az írásos forrásokban említett jobbágyfalu – a mai Kéked – területén már állhatott földesúri udvarház, de a jelenlegi kastélyépületet csak a XVII. század első évtizedében alapozta meg a Kékedi (Kékedy) nemesi család. A jelentős birtokkal rendelkező Kékedi középnemesi família akkoriban divatosnak számító reneszánsz várkastélyt emeltetett, vagyis elsősorban már a kényelmi szempontokat helyezte előtérbe. Erre a nagyméretű, de cserépkályhákkal jól befűthető és nagyobb ablakokkal világossá varázsolt lakószobák szolgáltak, míg a földesúr gazdagságát a külső homlokzatok sgraffitós (díszítő eljárás, melyben egymásra felvitt különböző színű festékek vagy vakolatok felső rétegét precízen visszakaparják, kikarcolják, ami által előtűnik a mélyebben fekvő réteg színe) vakolatdíszei és a felső fecskefarkas pártázat motívumai hirdették.
Kékedi kastély: Lőréses fal védelmezte
Természetesen a korszak rossz közbiztonsága megkövetelte a külső védőművek kialakítását is. Az épület sarkait kerek tornyok tagolták, valamint a várkastély udvarát magas lőréses kőfal védelmezte. A legkülső védelmi övezetet egy mély vizesárok jelentette, melyen felvonóhíd ívelt át. Az először felhúzott északi épületszárnyat a későbbi évtizedekben, déli irányban kibővítették egy nagyobb méretű lakótömbbel, amit szögletes olaszbástyákkal oltalmaztak. Ennek ellenére sem számított a jelentősebb ellenálló erejű helyek közé. 1658-ban elhunyt Kékedi Balázs, akinek egyetlen leánya Katalin, az elmagyarosodott eperjesi szász kereskedő család, a Melczerek egyik férfi tagjához ment nőül.
A Thököly-féle háború során a kurucok kifosztották a várkastély termeit.
A fékezhetetlen harcosok mindent elvittek, ami mozdítható volt, a pincében megitták a bort, majd elhajtották a falubeli lakosság jószágállományát is. A háborús pusztításokat sokáig nem tudták helyreállítani, még egy 1708-as feljegyzés szerint is az egykor szebb napokat látott épület „puszta és rongyos”.
Kastélyszállóként is üzemelt
1772-ben Melczer Pál elzálogosította tulajdonrészét Ferenc nevű unokaöccse özvegyének. Miután sikerült elegendő pénzt összegyűjtenie földesurának, megkezdődtek az omladozó épületszárnyak helyreállítási munkálatai. Homlokzatát 1863-ban a romantika stílusjegyei szerint átalakították, de alapfalaiban megőrizte az eredeti várkastély elrendezését. 1979-ben történt meg régészeti kutatása és műemlékvédelmi helyreállítása.
Sokáig kastélyszállóként üzemelt, ma már használaton kívül van.
Ez van a kékedi kastélyban
- A vizsgált ingatlan tagolódása pince, földszint, emelet.
- Az épület több bejáraton keresztül közelíthető meg.
- A főbejáraton keresztül egy társalgó-recepció részbe jutunk.
- A szintek közötti átjárást a belső lépcsőházon kívül egy külső körlépcső is biztosítja.
- A pinceszinten található a konyha és kiszolgálóhelyiségei, raktárak, borozó és közösségi helyiségek.
- A földszinten szobák vizesblokkokkal, étterem, társalgó és tárgyalóhelyiségek kaptak helyet.
- Az emeleten szintén szobák vizesblokkokkal, valamint közösségi helyiségek kerültek kialakításra.
- Az épület belső udvaros elrendezésű. Falazata tégla, a külső homlokzata kőporos vakolattal ellátott.
- Az épület összetett manzárdtetős, cserép héjalással.