A hatodik legnagyobb kárt Magyarország szenvedi el
Egy neves osztrák közgazdasági kutatóintézet, a WIIW (Wiener Institut für Internationale Wirtschaftsvergleiche) kiszámolta, hogy mely országok exportja számára jelentheti a legnagyobb veszteséget az új amerikai vámszabályozás. Eszerint
Magyarország szenvedi el a hatodik legnagyobb veszteséget. A sorrend: Mexikó, Kanada, Japán, Szlovákia, Dél-Korea és Magyarország.
A teljes magyar export értéke 0,37 százalékkal csökken majd az előrejelzés szerint, ami háromszorosa annak, amit a teljes EU átlagosan elszenved majd a vámok miatt az osztrák kutatók szerint. Szlovákia vesztesége ennél jóval nagyobb, 1,1 százalék lehet, mert ott még inkább számít a teljes kivitelben az autók exportja, és azon belül is az Amerikába irányuló export. Utánunk pedig Németország és Svédország következik a listán, a magyarénál nem sokkal szerényebb, szintén 0,3 százalék körüli veszteséggel.
Az intézet előrejelzése szerint a magyar export vesztesége hosszabb távon ennél is nagyobb, 0,459 százalékos lesz az áttételes hatások, vagyis az európai termelés várható zsugorodása miatt. Önmagában ez még nem hoz katasztrófát, az osztrák intézet szerint magyar GDP várhatóan 0,16 százalékkal lesz csak kisebb az eddig bejelentett amerikai vámok közvetlen hatása miatt. Ugyanakkor általában is zsugorodik a magyar kivitel, így minden további veszteség érzékenyebb, mint a kedvezőbb időszakokban. 2025 februárjában (ez a legfrissebb adat) éves szinten az EU-ba menő magyar export majdnem 8 százalékkal csökkent, a külkereskedelmi mérleg pedig 520 millió euróval romlott. Vagyis olyankor jön a baj, amikor egyébként is van már probléma.
Fekete fellegek gyűlnek az Áttörés Éve felett
Ha az európai gyógyszerekre további vámot vetnének ki Washingtonban, amit egyelőre csak mérlegelnek, akkor a magyar gazdaság zsugorodása még nagyobb mértékű is lehet. Bod Péter Ákos egykori jegybankelnök, egyetemi tanár lapunknak azt mondta: a GDP 0,5 százalékos zsugorodása lehet összességében a veszteség, a gyógyszeripar nagy hozzáadott értéke, illetve a német gazdaság problémái miatt. Szerinte a kormány több ízben is csökkentett várakozása az idei gazdasági növekedést illetően még mindig túl optimista. Nagy Márton most már csak 2,5 százalékos GDP-arányos növekedést vár 2025-re (tavaly ez még 4 százalék felett is volt), de Bod szerint a 2 százalék elérése sem reális. Ez árnyalja Orbán Viktor ígéretét, miszerint a 2025-ös az Áttörés Éve lesz Magyarországon, ahol szinte minden napra jut egy jó hír a kormányzati kommunikáció alapján.
Győrffy Dóra, a Corvinus professzora szerint nem is a közvetlen kár lehet a legaggasztóbb, hanem számos áttételes hatás, amit az általános bizonytalanság és a világgazdaság visszaesése okozhat. „A magyar gazdaság rendkívül kitett az exportnak, vagyis ha recesszió lesz a világban, és különösen a magyar export 75 százalékát felszívó EU-ban, akkor azt nagyon megérzi a magyar gazdaság” – mondta lapunknak. Hogy lesz-e recesszió, az még nem látszik, de a tőzsdék a vámok bejelentésére esni kezdtek az egész világon, a cégvezetők negatív várakozásai pedig felgyorsítják a válságot, hiszen beruházások maradnak el, csökkennek a megrendelések, mindenki óvatoskodik. Különösen indokolttá teszi ezt az óvatosságot, hogy a Trump-kormányzat sokszor változtatja meg a bejelentéseit, és a bizonytalanságot még a rossz híreknél is nehezebben bírják a piaci szereplők.
E bizonytalanság úgy is negatívan hathat a magyar gazdaságra Győrffy szerint, hogy a befektetők biztonságos eszközökbe menekítik a pénzüket, vagyis szabadulhatnak például a magyar államkötvényektől. „Ha az USA-ban tényleg recesszió lesz Trump műveletei nyomán, ahogy ezt néhányan már most előre jelzik, akkor az amerikai jegybank kamatot fog emelni, és így például amerikai államkötvényekbe menekülhet a pénz” – említett egy lehetőséget Győrffy arról, hogyan okozhat még gondot a mostani helyzet Magyarországnak.
Bod Péter Ákos szerint is van kockázata annak, ha az export- és autóipari kitettség, és az egyéb sajátosan magyar problémák (magas infláció, választási adócsökkentés) miatt több tekintélyes intézet és elemző is leminősíti az országot. Ugyanakkor a régióban kifejezetten magasnak számító magyar alapkamat akár ellentétes hatást is elérhet, főleg ha más jegybankok a régióban az európai gazdaság várható megtorpanása miatt kamatot csökkentenek. „A lengyelek és a románok már fontolgatnak kamatcsökkentést, úgy hallom, és ha közben Varga Mihály kitart a magas magyar kamat mellett, akkor a befektetők számára inkább vonzó lesz rövid távon a magyar állampapír” – vélekedett. Persze ennek hosszabb távon komoly ára lesz, amikor a kamatokat ki kell fizetni.
Kína felé tolja Trump Európát
Hosszabb távon, azaz több mint fél éves távlatban azonban lehet még inflációcsökkentő hatása is az amerikai vámháborúnak. Az EU-s diplomaták és a bizottsági szakemberek ugyanis leginkább arról tanakodnak ezekben a napokban a Válasz Online brüsszeli forrásai szerint, hogy mi lesz a kínai és délkelet-ázsiai áruk sorsa. Azt a térséget még sokkal nagyobb vámokkal sújtotta az USA, mint az európaiakat, ami azt jelenti, hogy az ott termelt, és eddig Amerikába szánt termékeknek gyorsan új piacot kell keresni. Az EU-ban él csak az amerikai vásárlókhoz mérhető lélekszámú és gazdagságú népesség, így logikus, hogy az ázsiai portékák Európa felé áramlanak hamarosan.
Ez letörheti az európai árakat, viszont komoly kihívást jelenthet az itteni termelőknek.
Pontosan ez történt az elektromos autók esetében. Már a Biden-kormány 100 százalékos vámot vetett ki a kínai elektromos autókra, ezzel lényegében teljesen kitiltotta azokat az USA-ból. Ennek nyomán új kínai elektromos autómárkák jelentek meg Európában, például a Szegeden éppen gyárat építő BYD, amelyek jóval olcsóbbak az európai elektromos autóknál. Végül az EU külön vámot vetett ki rájuk – ha nem is olyan magasat mint az USA –, és márkánként változó mértékben, a gyártók állami dotációjához mérten. Ez a tapasztalat a közelmúltból jól mutatja, hogy mit jelent, ha csak egyetlen terméket Amerikából Európa felé irányítanak Kínából. A mostani vámok nyomán azonban nem egy, hanem az összes kínai (és vietnámi, koreai stb.) termék európai vevőket keres majd.
Az EU ezért arra készül, hogy esetleg Kínával új megállapodásokat kellene kötni, ami az ottani piac szélesebbre nyitását várná el a kínai áruk beengedéséért cserébe. Ezzel párhuzamosan pedig dömping eljárásokat készít elő, hogy addig is védje a piacát. A helyzet fonákja, hogy az USA évek óta keményen ösztökélte az európaiakat, építsék le a kínai kapcsolataikat, ám a Trump-kormány vámpolitikája megfordíthatja az eddig sem túl lelkes európai elszakadási kísérleteket, és éppen hogy szorosabbá fűzheti Peking és Brüsszel kapcsolatát. Ebből persze további amerikai–európai konfliktusok következhetnek, adott esetben még több vámmal.
Az EU egyébként annyira nem érdekelt a vámháború eszkalációjában, hogy eddig semmilyen érdemi válaszintézkedést sem jelentett be. Erős vélemény a tagállamok között – még ha nem is osztja ezt mindegyikük –, hogy tárgyalni kell Trumppal, kedvezményeket kijárni, és nem azonnal agresszíven reagálni.
A Trump-kormány szerint a magyar kormány is hibás
Ennek a hátterében elsősorban az áll, hogy ha alaposabban megnézzük az amerikai vámháború mögötti indoklást – erről itt egy 397 oldalas jelentés az USA kormányának honlapján –, akkor abból az derül ki, hogy az EU-tól a kereskedelmi és befektetési szabályok enyhítését várják el, szemben Kínával és Délkelet-Ázsiával, ahonnan a behozatalt kifejezetten le akarják építeni.
