Országszerte fagykár sújtja a gyümölcsösöket, több területen brutális a veszteség
A hétfő reggeli -6, -8 fokos hőmérsékletek országszerte jelentős károkat okoztak a virágzó gyümölcsösökben, különösen az északi és északkeleti térségekben. A károk a korán virágzó kajsziban és mandulában szinte teljes körűek, de az őszibarack, a meggy, a cseresznye és a szilva is jelentős károsodást szenvedhetett.
Az április 5-én betört markáns hidegfront mögött sarkvidéki eredetű légtömeg zúdult Magyarországra, amely vasárnap és hétfő hajnalra is fagyos időt hozott. Hétfőre gyakorlatilag országossá vált a fagy: -1 és -6 fok közötti értékek voltak jellemzőek, de az északkeleti gyümölcstermő térségekben -8 fokig is süllyedt a hőmérséklet. Ez minden gyümölcsfaj számára súlyos virágkárokat okozott – számolt be a Fruitveb.
A leghidegebb régiókban közel 12 órán keresztül tartott a fagy, ebből 6-8 óra a kritikus hőmérsékleti zónában. A termelők bár próbáltak védekezni, az ilyen erős és tartós lehűlés ellen még a legmodernebb eszközökkel is nehéz hatékonyan fellépni. A károk a korán virágzó kajsziban és mandulában szinte teljes körűek, de az őszibarack, a meggy, a cseresznye és a szilva is jelentős károsodást szenvedhetett.
A gyümölcstermesztő körzetek 90 százalékában jelentettek fagykárokat, a pontos veszteségek felmérése még folyamatban van. A HungaroMet előrejelzése szerint a hét végéig enyhébb fagyok még előfordulhatnak, de a fagyveszély hamarosan megszűnhet.
1. A cserepes növényeket vigyük fagytól védett helyre
Ez a legegyszerűbb: ha tudjuk, hogy éjjel, hajnalban fagyni fog, akkor este vigyük be a cserepes növényeket: nem muszáj a lakásba (a túl meleg és a nagy hőmérséklet-változás is sokkot okozhat az érzékenyebb fajtáknál), a garázs vagy a fáskamra is megteszi. Másnap, amint elmúlt a fagyveszély, egyből kitehetjük őket.
2. Locsoljunk!
A talajban telelő, vagy már elültetett növényeket védhetjük azzal is, ha nappal megöntözzük őket, ugyanis a nedves talaj jobban szigetel.
3. Mulcsozzunk!
A talaj védelmének másik hatásos eszköze a mulcsozás, amely nemcsak az ágyások, de a kisebb fák, cserjék védelmére is alkalmas. Fontos tudnunk azonban, hogy a könnyű, nyári mulcs (szalma, faforgács) nem véd az erős fagyoktól, ehelyett használjunk zúzott kérget vagy speciális talajtakarókat, geotextíliákat.
4. Használjunk búrákat!
A kisebb, épp előbújó növényeket búrákkal is védhetjük: ezek lehetnek műanyagból vagy üvegből készült fedők, de a felhasználhatunk virágcserepet, vödröt vagy félbevágott vizespalackot is. Másnap viszont ügyeljünk rá, hogy mielőbb leszedjük őket a növényekről annak érdekében, hogy minél hamarabb napfényhez jussanak.
5. Használjunk takarókat!
A nagyobb növényeket, cserjéket, rózsabokrokat lefedhetjük zsákokkal, geotextíliával, régi, már nem használt ágyneművel, rongyokkal, törölközőkkel, amiket a növény tövénél össze kell kötni. A rügyező fákat tekerjük körbe, a törzstől kiindulva egészen a legapróbb ágakig. Az anyagot rögzítsük is a növényen zsineggel, kötözővel, hogy ne fújja le a szél.
6. Gyújtsunk gyertyát!
A már bimbózó gyümölcsfákat speciális fagyvédelmi paraffingyertyák égetésével is megóvhatjuk: ha tudjuk, hogy éjszaka fagypont körüli hőmérsékletre számíthatunk, késő este célszerű meggyújtani az akár 10 órán át is égő gyertyákat, ügyelve arra, hogy a növények ágait se perzselje meg hő.
A fenti technikák akár önmagukban, akár egymással kombinálva képesek csökkenteni a virágokat, gyümölcsfákat érő, hirtelen lehűlés okozta stresszt, és meggátolni azt, hogy a növények belsejében lévő víz megfagyjon. A hőforrások megemelik a fák körüli hőmérsékletet, a takarók, búrák pedig megőrzik a meleget, míg a mulcsozás a friss hajtásokat és gyökereket védi a talajmenti fagyoktól.