Jobban teljesít a Magyar Természetjáró Szövetség, amióta – 2012 májusa óta – a miniszterelnök barátjaként ismert Garancsi István, a Videoton labdarúgóklub tulajdonosa az elnök. Összesen 2,7 milliárd forint uniós forráshoz jutottak konzorciumban 2012 óta, s 2013-ban 77 millió forint adományt kaptak állami cégektől. Közbeszerzéseiken az ócsai devizásgettót is építő Veszprémber Zrt. is szépen szerepel, amelyben tulajdonos Garancsi nővére is.
Közel 336 ezer forint uniós forrás jut a 2500 kilométer hosszú Országos Kékkör túraútvonal minden egyes kilométerére: jobbára ezen a címen, kékkörútvonal-felújításra nyert el összesen 839,5 millió forint uniós forrást a 2012 májusa óta a miniszterelnök, Orbán Viktor baráti körébe sorolt Garancsi István, a Videoton labdarúgóklub tulajdonosa által vezetett Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ).
Az átlagolás önmagában elfedi, hogy az egyik legnagyobb tétel a kékkörön található galyatetői kilátó és az ottani turistaház felújítása, ugyanakkor a 839,5 milliós adat forrása a szövetség elérhető legfrissebb, 2013-as éves beszámolója, tehát azóta magasabb is lehet az összeg. Ezt erősíti, hogy az EU-s fejlesztési források pályázatainak részleteit közzé tevő kormányzati honlap adatai szerint ellenben jóval többet, összesen 2,7 milliárd forintot nyertek kékkör-fejlesztésre a különböző régiós turisztikai operatív programokból 2012 ősze óta. Az itt olvasható legnagyobb, 974,4 milliós tétel idei pályázati döntés, ami nyilván nem szerepelhet a 2013-as mérlegben, a különbség a két nyilvántartás között azonban így is kétszeres.
Az eltérést az MTSZ-nél azzal magyarázták az Átlátszó érdeklődésére, hogy a pénzt 21 tagú konzorciumban nyerték, általában erdőgazdaságokkal, civil szervezetekkel együttműködve, a szövetséghez a teljes összegből 840 millió forint került, a mérleg tárgyévében pedig „csak” 241 millió. Ebből a pénzből rengeteg munkát elvégeznek, így például kilencezer táblát helyeznek ki, több ezer kilométer nyomvonalat tisztítanak meg.
A Magyar Természetjáró Szövetség főbb beruházásai
– Malasics-ház átalakítása, Csehbánya
– Hubertlaki-ház átalakítása, Ugod
– Rudolf-tanya erdészházának felújítása, Parádsasvár
– Zseri-ház ökoturisztikai múzeuma, Fehérvárcsurgó
– Kerékpáros turisztikai központ az EV6 Duna menti kerékpárút bajai átkelésénél
– Hármashegyi kilátó felújítása, Debrecen
– Galyatetői kilátó újjáépítése
– Ökoturisztikai centrum és zarándokszállás, Galyatető
– Sarvaly-forrás felújítása, Sümeg
– Búsvári madárfigyelő, Mesztegnyő
– A Kékkör teljes nyomvonalának jelzésfestése, a nyomvonal mentén irányító és információs táblák elhelyezése (mintegy 9 ezer útbaigazító és információs tábla), padok, asztalok, esőbeállók létrehozása, turistaházak, kulcsos házak, kilátók, források felújítása.
(Forrás: MTSZ)
A konzorciumos mondást – bár a kormányzati honlapon az MTSZ egyedül szerepel a kedvezményezettként -, megerősítették az uniós pénzek elosztását végző Miniszterelnökségen az Átlátszónak, azzal, hogy a 21 fős team inkább mindent összevetve stimmel: az egyes projekteken 2-6 fős csapatokban indultak, a konzorciumvezető minden esetben az MTSZ volt – derült ki Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár írásos válaszából.
Föltűnő ugyanakkor, hogy Garancsi 2012. májusi, egyébiránt egyhangú választmányi szavazattal történt megválasztása előtt nem nyertek uniós forrást – az ellenkezőjének legalábbis nincs nyoma az állami adatbázisban, akkor sem, ha az MTSZ korábbi nevére, Magyar Természetbarát Szövetségre keresünk.
A 2,7 milliárdos főösszeggel számolva pedig impozáns összeg: több mint egymillió forint jut a kékkör minden egyes kilométerére. Ráadásul mindehhez figyelembe kell venni azt a 990 millió forintot is, amit Orbán – történetesen az MTSZ-szel 2013-ban kötött megállapodása szignálása után – ígért be: ennyi pénzt, kilométerenként 45 ezer forintot ad az állam a 22 ezer kilométer hosszú teljes magyarországi turistaút-hálózat állapotfelmérésére.
Az elnyert közpénzeket a szövetségnek közbeszerzési eljárásokon kell elköltenie, az MTSZ-ben büszkék rá például, hogy nyílt tendereket írtak ki nem egyszer a 25 milliós értékhatár alatt is, holott ilyen esetben nem volna kötelező.
Ezzel együtt a Közbeszerzési Értesítőt böngészve akadnak érdekes összefüggések.
