A nemzeti liberalizmus szellemi és politikai irányzat. Értékrendje a nemzeti kultúra, illetve az általa és benne megfogalmazott történelmi azonosságtudat és hagyomány mellett az európai szabadelvűség eszméihez és tradícióihoz kötődik. A nemzeti liberalizmus – más néven jobboldali liberalizmus – olyan politikai attitűd, amely a 19. században az egyéni szabadság (liberalizmus) és a nemzeti szuverenitás (nacionalizmus) törekvésében alakult ki. A szociálliberalizmussal szemben a nemzeti liberalizmus konzervatívabb. Különösen Németországban nyert politikai jelentőséget, mert a többi európai állam a nagyobb liberális pártok által már befejezte nemzetépítési folyamatát, míg a német kérdés a 20. századig nyitott maradt.

Klasszikus magyar képviselői Kossuth Lajos, Eötvös József, Deák Ferenc, Bibó István, Tisza István; a kisgazda politikusok közül Kovács Béla és Nagy Ferenc.

A házelnök Koncz Zsófiával, a térség fideszes országgyűlési képviselőjével együtt adta át a felújított Kossuth-emlékházat, valamint az ahhoz tartozó állandó kiállítást április 11-én, Monokon.  A politikus emellett az átadó ünnepségen önálló magyar közpénzről, szabadságról, függetlenségről és Brüsszelről beszélt.

Kövér László úgy fogalmazott, 1848 nemzedéke hétköznapi polgárokból történelmi hősöket, feudális társadalomból modern nemzetet és birodalmi alávetettségből független magyar államot teremtett. Azt mondta, a reformkor és a forradalom legjobbjai közül sokan, sokat tettek ezen célok elérésért, de senki nem tett többet, mint a 19. századi, nemzeti reálpolitika megalapítója és vezetője, Kossuth Lajos.

Hozzátette: a magyar történelemben a reálpolitika zsinórmértéke Bethlen Gábor fejedelem óta az, hogy “nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet“. Kossuth pedig nemcsak azt tette meg, amit lehetett, hanem azt is, amit kellett.

Az államférfit idézve úgy fogalmazott: “képesek legyünk nemcsak a meglévőből, hanem a lehetségesből kiindulni”. Önálló magyar közpénz, cselekvőképes magyar közhatalom és harcképes magyar honvédség – 1848-ban ezen három, egymást feltételező és kiegészítő dolog megteremtése volt a cél.

“Ez volt az, amit akkor mindenáron meg kellett tenni. Legitim és cselekvőképes magyar közhatalom nélkül ugyanis nincs önálló magyar közpénz, magyar pénzügyi háttér nélkül nincs magyar haderő, pénz és haderő hiányában viszont nem cselekvőképes és nem életképes a magyar közhatalom, azaz a felelős kormány” – mondta Kövér László az átadó ünnepségen.

Az Országgyűlés elnöke kijelentette, úgy tarthatjuk nyitva a jövendő ajtaját, ha Kossuthnak és nemzedékékének példájából hitet és erőt merítve, a nemzeti realizmus jegyében továbbmegyünk azon az úton, amire 2010-ben léptünk rá. Azt mondta, ekkor helyre “kellett” állítani a magyar állam cselekvőképességét, “mi magyarok pedig szavazatainkkal közösen megtettük, amit kellett”.

Kövér László beszédében “emlékeztette” a jelenlévőket, hogy 2011-ben új alaptörvényt “kellett” alkotni az állam újjáépítéséhez és a nemzet megerősítéséhez, 2015-ben pedig meg kellett állítani az országra zúduló és a társadalmat veszélyetető illegális migrációt, 2022-ben pedig távol kellett tartani Magyarországot egy érdekeinktől idegen háborútól. Azt mondta, ezekben az esetekben is “mi magyarok, közösen megtettük, amit kellett.”

A házelnök hozzátette: immár másfél évtizede a kossuthi reálpolitika jegyében állunk ellen egy új, most éppen Brüsszelben székelő birodalom egyszerre alattomos és agresszív hódoltatási törekvéseinek.

Koncz Zsófia, a térség fideszes országgyűlési képviselője az avatóünnepségen arról beszélt, az itt születetteknek óriási példakép Kossuth Lajos, és mindenki büszke arra, hogy a térségből származik.

Azt mondta, ahogyan Kossuth gondolkodott a magyar szabadságról és függetlenségről, annak meg kell határoznia a mindennapjainkat, és tovább kell vinni a mindennapokban Kossuth gondolatait, szellemiségét és örök szabadságvágyát.