Ez a magányos torony Szepeskörtvélyes (Spišský Hrušov) mellett ágaskodik 800 éve. Valamikor templom is tartozott hozzá, körülötte házak álltak, emberek éltek itt. Neve is volt: Milajfalu. Aztán történt valami, – azóta se ház, se kert, se falu…
A legendák szerint Milaj volt a szepesi Szodoma (vagy Gomorra). Az emberek bűnben éltek, már ha bűn a vágy, persze… Amolyan középkori Melrose Place volt ez, mindenkinek a másik párja kellett. A lakosság addig-meddig nyitogatta az erkölcsi kiskaput, míg egy éjjel föld alá süllyedt minden, egyenesen a pokolba… Csak a templom tornya maradt meg, mint utolsó figyelmeztetés: így jár minden csintalan…
A valóság persze nem ennyire drámai. Több elmélet is kering arról, mi történt a faluval. Abban nagyjából minden forrás megegyezik, hogy a templom a XIII. században épült.
Minden más csupa találgatás. A rejtélyes eltűnéssel kapcsolatban felsorakoznak a klasszikus bűnbakok: tatár, török, földrengés, pestis, birtokvita stb.
A legvalószínűbb elmélet az, hogy a XV.-XVI. században a szélsőséges időjárás, a rossz termés, a vízhiány és éhínség miatt az emberek elhagyták a falut, máshol kerestek új reményt.
A falu elnéptelenedett, eltűnt, a templom köveit is széthordták, -udvarházakba, kastélyokba építették máshol.
Ez a titokzatos torony maradt az utolsó emlék.
Kép: Radovan Bries